Most ilyen melankolikus hangulatban vagyok, úgyhogy gondoltam, írogatok nektek idézeteket, meg most bepótolom a zenéket is, mert tegnap azok elmaradtak, nem véletlenül.

Egyébként nagyon jogos, hogy álmatagon kóválygok a házban, mert éjjel alig aludtam, nem tudtam, mert gondolkodtam. És sokan vannak, akik a gondolataiktól nem tudnak elaludni…sokáig én is ilyen voltam, de aztán tökélyre fejlesztettem a „nem-gondolok-semmire-hanem-egy-perc-múlva-alszom” című módszeremet, úgyhogy ilyenek nem szoktak lenni, de tegnap így alakult. Csődöt mondott a módszerem, ami egyébként a Harry Potterben is benne van. Amikor Harrynek a gondolatait meg az álmait befolyásolja Voldemort. És akkor Piton ad neki különórákat. Okkulumencia vagy mi, ahogy a könyvben hívják. És én ezt csinálom, vagy valami egészen hasonlót, úgyhogy, mint már sokszor mondtam, boszorkány vagyok.

Szóval éjjel alig aludtam, aztán reggel meg hatkor keltem, biztos, ami biztos. Szóval pörgök.

És még az időjárás is hozzájárul az álomkóromhoz, tekintve, hogy Franciaország nem döntött úgy, hogy Hawaii-já változik, ellentétben Magyarországgal. Itt hideg van, és…bár most, hogy kinézek az ablakon, legalább kék az ég. Úgy két hete nem láttam már ilyet. De napocska azért nincs, szóval nem az a vidám idő. De legalább az eget látni, az is valami.

Ú, mindjárt el kell kezdenem készülődni, uzsit csomagolni, brióst lekvárral, kekszet, gyümölcslevet, meleg kakaót, cumisüvegben, persze.

Gyorsan még írok egy jó idézetet, ami valamelyik nap volt az egyik borítékomban.

„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Ezt Einstein mondta, és valószínűleg ő a kísérleteire értette, de milyen jó, mennyire ráillik mindenre. A hétköznapi életben is olyan sok mindenre rá lehet ezt húzni.

És zenék. Most csak úgy random, nem számolok vissza, hogy hány napot hagytam ki.

Daniel Bedingfield: If you’re not the one

Oasis: Wonderwall

Radiohead: The drugs don’t work

És hogy legyen valami vidám is: Hiperkarma: Amondó

És egy másik, ami olyan…félig-vidám, de első hallásra mindenképp az: Erik Sumo Band: Disco in my head