Kedves drága Mindenki!A mai blogomat arra a szent célra fordítom, hogy mindenkit, aki eddig kételkedett volna, meggyőzzek arról, hogy nem-vagyok-normális. Hosszas percekig töprengtem, hogy akarom-e én ezt, de minekutána én saját magamon annyira jól szórakoztam, úgy gondoltam,…

 Most azzal fogok kezdeni, hogy milyen szép pillanatokat köszönhetek az itt töltött idő alatt annak, hogy magyar vagyok. Apróságok, de olyan jólesőek.Magyarként, magyar anyanyelvűként természetesen fogalma sincs az embernek, hogy „laikus füllel” hogy hangzik a magyar…

 Tavaszi zápor, vihar, eső, ilyesmi. A házból, a nyitott ablakon keresztül kikukucskálva olyan nyugalmat árasztó, illatos, kedves dolog ez…az utcán gyerekkel, meg gurulós iskolatáskával  kevésbé. De egyébként nem volt vészes, Pauline végig kb. száz méterrel…